A gyónás szentsége

"Írj, beszélj irgalmamról! Mondd el a lelkeknek, hol keressenek vigaszt! Az irgalom törvényszékénél. Ott vannak a legnagyobb csodák, melyek állandóan megismétlődnek.
Hogy meglássuk ezt a csodát, nincs szükség hosszú zarándoklatra, nem kellenek szertartások, csupán helyettesem elé kell járulni, s hittel megvallani nyomorúságtokat. Ekkor megmutatkozik irgalmam egész terjedelmében. Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, s már minden el volna veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket. Ó, szegények, akik nem akarnak élni Isten irgalmasságának csodájával; hiába fogtok majd könyörögni, már késő lesz.''

"Ma azt mondta nekem az Úr: ,,Leányom, ha a szentgyónáshoz, irgalmam forrásához járulsz, mindig lelkedbe folyik a szívemből fakadó vér és víz, és megnemesíti lelkedet. Minden alkalommal, ha a szentgyónáshoz közeledsz, merülj el nagy bizalommal irgalmamban, hogy kegyelmeim árját áraszthassam lelkedbe. Amikor a szentgyónáshoz közeledsz, tudd, hogy én magam várok rád a gyóntatószékben. Csak elrejtőzöm a pap alakjában, de magam hatok a lelkekre. Itt találkozik a lélek nyomorúsága Isten irgalmával. Mondd meg a lelkeknek, hogy az irgalomnak ebből a forrásából csak a bizalom edényével meríthetnek. Ha nagy lesz a bizalmuk, az én nagylelkűségem is határtalan lesz. Kegyelmem bősége az alázatos lelkeket árasztja el. A gőgösek szegények és nyomorultak maradnak, mert kegyelmeim elkerülik őket, s az alázatosaknak jutnak.''